2016. augusztus 2., kedd

Magdaléna fényében 2016. augusztus. 07. 10:00-18:00

Mária Magdolna energiájához kapcsolódva hozzuk létre az egységet. A szív szava szól, a szív hangja hív. A saját belső erőnk megtalálása, a bennünk levő kiapadhatatlan forrás, az álmok mezején megvalósuló élmények fognak össze minket s segítenek átlépni egy másik valóságba, mely örök, mint ahogy te is örök vagy s leszel is.
Ezen a napon Mária Magdolnával kapcsolódunk a neki szentelt helyen Abaligeten. A nap célja, hogy megismerjük Magdolna fizikai-történelmi történetét és lelkünkkel ismerjük meg az ő lényét, mely számomra egy sokkal igazabb valóságot jelent mint amit jelenleg földi személyéről tudunk. Kapcsolódunk hozzá különböző módokon: pl. hanggal, meditációval, tánccal, képekkel. Merítkezünk gyógyító energiájában és gyakoroljuk a vele való kommunikációt.
A nap díja 5000 Ft, részvételi szándékod kérlek augusztus 6-ig jelezd itt: noisegutja@gmail.com! Köszönöm!

Babba Mária


Kedvenc helyem Csíksomlyó, szívem oda mindig visszahív, és amikor úgy adódik, én megyek. Szinte meg sem érkezem és tudom, hogy majd megint visszajövök. Így volt ez most is. Hív a hely, hív Babba Mária. Egy hetet tölthettem ott és annyiszor mehettem be a templomba ahányszor akartam. Sokszor csak leültem és beszélgettem Máriával, Magdolnával és Jézussal. Van egy hely, ahol szépen be lehet ülni hármojuk közé. De nem is ez számít, ültem mindenhová, amit épp éreztem, hogy ott jó lesz. Mentem is előre „lábat simogatni”, amikor úgy éreztem. És Mária t.k. megint azt mondta, hogy a szívemmel vigyem magammal. Ő ott lesz a szívemben. Valahogy szeretem ezt a helyet. Szeretem ezt a szobrot is. Talán mert fából van és olyan természetes, vagy mert olyan régi. Már 500 éves hivatalosan, vagy ki tudja, lehet még régebbi. A legenda szerint „nehéz” is, mivel sosem tudták elmozdítani a helyéről (környékről). Molnár V. József előadásából kiderül, hogy már a tatárok se tudták elvinni, amikor templomokat fosztogattak és haragból megvágták a szobrot, amiből vér buggyant ki. Erre úgy megijedtek, hogy többet a közelébe se jöttek. Vagy János Zsigmond fejedelem is, amikor be akarta vezetni az unitárius vallást a székelyeknél sem tudta elvinni 1567-ben (attól kezdve van búcsú). És ez Ceaușescu ideje alatt sem sikerült. Sőt, amikor találták a székelyek a szobrot se tudták már felvinni a Kissomlyó hegyre, hogy majd ott építenek neki templomot, mire az egyik asszony megszólalt, hogy Mária itt érzi jól magát, ide kell építeni neki házat, és úgy is lett. Több információ itt: Molnár V. József - Csíksomlyó pünkösdjének Nemzetegyesítő szerepe és a Szent Korona ereje (kb. a 25. perctől)
Búcsús hely is volt már korán és csodatevő hely is. Engem minden alkalommal mélyen megérint, mindig van üzenete a számomra. Még az istennő jelenlétét is éreztem, ahogy beléptem a templomba. Máriára azt mondják, hogy Babba, és ezt vagy a holdra vezetik vissza, hogy a hold a babba, vagy pedig Bau sumér istennőre. …És az emberek jönnek. Volt alkalmam megfigyelni, hogy egy hét alatt mennyi ember jött – rengeteg. És az emberek régen is jöttek. Még mielőtt ez a hely „keresztény” lett volna még a „pogány” időkben is zarándokhely volt. Tehát ősi. És egységet alkot legalább pünkösdkor a magyarok között, mert jönnek ide mindenhonnan a magyarok, még Ausztráliából is, a távolság nem akadály.
Amikor ott ültem a templomban nem tudtam elképzelni, hogy az a hely egyszer ne székely lenne, mintha az mindig magyar maradna. De ez már nem az én dolgom. Én csak megyek ameddig hív, ameddig tudok, ameddig lehet. Ott otthon vagyok. Szeretem a zarándokhelyeket, de egyik sem érintett meg ennyire mint Csíksomlyó. Tudom, hogy ahhoz, hogy beszélgessek Máriával vagy az istennővel vagy Magdolnával nem kell még csak templomban sem lenni mert mindenhol lehet velük beszélgetni. De régen tudatosan építették a templomokat. Energiaközpont és jobban lehet érzékelni, hallani, látni, gyógyulni. Főleg hogy ehhez kapcsolódik még az emberek tudata is, ami megerősíti mindezt. Szóval könnyebb egy ilyen zarándokhelyen szerintem, de nem szükséges a kapcsolathoz. Itt jól lehet töltekezni. Volt, hogy több mint egy órát csak ültem és voltam. Először Mária Magdolna zarándoklaton jártam itt és azóta voltam körúton, pünkösdkor vagy túrázni, ahogy adódott. Itt volt a spirituális esküvőm is, ami nagyon emlékezetes a számomra.
És még egy érdekesség. Az átlag ember azt hiszi talán, hogy ő nem tud kommunikálni az égiekkel és elmegy spirituális körökbe, ahol ezt sokan tudják és tanítják. Ez rendben, de mint ahogy ezt többen mondták és írták minden ember tud kommunikálni az égiekkel, csak gyakorolni kell és elhinni, hogy ez megy. És ehhez egy jó példa: Néztem egy 1992-es műsort az interneten Csíksomlyóról és a Babbáról, ahol egy idős székely vagy csángó bácsi mesélt. Ő tudott álommunkát végezni és beszélgetni Máriával és a Teremtővel és látott is, pedig nem végzett el semmilyen tanfolyamot. Egyszerű parasztember volt. És ugyanígy van sok történet, ahol egyszerű embereknek, nőknek, férfiaknak megjelent Mária és hívta őket a búcsúba vagy hívta őket megtenni valamit. És ezeknek az embereknek az ő kérése fontosabb volt mint a mindenkori hatalomé (akár az egyházé) és mentek, teljesítették a kérést – és nem lett semmi bajuk, védve voltak. Mentek a búcsúba mindenhonnan tilalom ellenére is, mert Mária szólt nekik, hogy jöjjenek…  
Végül Babba Mária üzenetével zárom e sorokat, amit a Szívüzenetekben is megtaláltok:
„A szívem az embereké! Legyőzhetetlen az a hit és az a szeretet, ami a szívemben van. Ez az áldás mindig áradni fog rátok! Emlékezzetek! Emlékezzetek a sorsfeladatotokra! Az élet szépségére, az útra, amiért itt vagytok és ne aggódjatok a jövőn, mi segítünk. Minden feltételt megadunk, hogy járhassátok az utat.
A szívem az embereké. Akik keresnek, azoknak itt vagyok/megjelenek. Add át ezt az üzentet az engem keresőknek. Áldás.” 

2016. március 1., kedd

Lélek ösvénye - tábor


Ha úgy érzed megakadtál, ha keresed önmagad, ha javítani szeretnél az énképeden és szeretnél kommunikálni tudni saját lelkeddel vagy ha csak ki szeretnéd magad fejezni különböző alkotó módon, ha szeretnél kicsit megpihenni és gyógyulni, ha szeretnéd újraálmodni önmagad és az életed, akkor szeretettel várlak augusztusban egy gyönyörű helyen a Mecsekben, Orfűn.
A táborban szó lesz a pozitív énkép kialakításáról, a természetes életmódról, különböző energetikai gyakorlatokról, meditációs és divinációs technikákról, lélekkommunikációról és többféle gyógymódról. A tábor során különböző vendégelőadók színesítik a programot és egyéni harmonizációra is lehetőség van. 

Jelentkezés és részletes információ: littlewindfairy@yahoo.de

Időpont: 2016. augusztus 4-7.
Helyszín: Orfű, kulcsos-ház
Ár: 25.000 Ft/fő (tartalmazza a reggelit és a szállást)

Jelentkezési határidő: 2016. május 22.

2014. október 5., vasárnap

Szeretet és kommunikáció



Egy kapcsolat időközönként kiáll próbákat, néha észrevétlenül is. Van olyan időszak, amikor minden sok egyszerre, és talán másképp reagálunk egymásra mint szoktunk, feszültebbek vagyunk, jobban odavágunk a másiknak vagy belebökünk egyet valamilyen sérelemből. Ekkor is, ami átvitt a nehézségeken az az egymás iránt érzett szeretet volt és az, hogy mindig mindent megbeszéltünk, elmondtuk egymásnak, hogy mit érzünk és akkor mi volt bennünk, milyen esemény mit váltott ki bennünk és kerestük a megoldást, azt, ami mindenkinek jó volt. Néha csupán türelem kellett, némi idő, hogy kikristályosodjon, hogy mit is akarunk igazán, mi mellett döntsünk, hogy oldjuk meg a kihívásokat.

2014. szeptember 30., kedd

A ruha teszi a nőt?



Régebben azt írtam, hogy egy szoknya vagy a nőies öltözködés nagyon elő tudja segíteni, hogy pl. jobban nőnek érezzem magam. Ezt most nem is cáfolom meg, csupán kitágultam, hogy farmerben és sportcipőben is tudom magam nagyon nőnek érezni, csak lehet egy más minőségében, egy lazábban, de mégis ki tudom sugározni a nőiségemet és a harmóniámat. Talán minden belül dől el. Az, hogy mi van belül és mit sugárzok ki, eléggé tudja alakítani a napomat, és a környezetem mint egy tükör vissza is adja azt.

2014. szeptember 22., hétfő

Az esküvő után



Az esküvő azért egy komoly lépés szerintem. Tartottam is tőle annyiban, hogy mennyire adom fel benne a szabadságomat, mert erős köteléknek tűnik. De aztán helyre raktam magamban a dolgokat és én úgy éltem meg, hogy tulajdonképpen egy szándékkijelentés, hogy mi komolyan gondoljuk a kapcsolatunkat. Talán jobban egy egységgé váltunk az idő során, de amúgy nem változott különösebben semmi, mint ahogy ezt mondták is nekem más nők, hogy nem fog. Végül is így is együtt éltünk előtte. Olvastam a házasság utáni depresszióról, de ilyen nálam nem volt. Idő se volt rá, annyi minden volt még esküvő után, de inkább felszabadultabbnak éreztem magam, hogy vége ennek a sok szervezésnek. Persze attól még reális lehet a depresszió érzése is, hogy vége a készülődésnek, megvan ez a cél is, pipa, a kétely, hogy mit hoz a folytatás, elszürkülnek-e a napok, vagy mégis egyfajta fojtó köteléknek érzi a házasságot. Talán ilyenkor még rendbe kell tenni magunkban ezt-azt, hogy visszaálljon a rend, hogy meghalljuk szívünk szavát és követni tudjuk azt. Az is sokat segít, ha jelenben tudunk maradni és megélni minden egyes nap gyönyörűségét együtt, hiszen minden nap van valami esemény, amit megosztunk egymással. A házasság fojtó kötelékétől pedig én is féltem, de nem korlátozódott le a szabadságom semennyire sem. Ugyanolyan szabadnak érzem magam mint előtte vagy mikor még egyedülálló voltam. 

2014. szeptember 16., kedd

Esküvő - isten áldásával?



Érezhető az áldása, már abban is, hogy minden gördülékenyen megy. Mi lehet nem is láttuk úgy aznap, de a barátaink igen, mert ezt többen is mondták nekünk utólag, hogy érezhetően áldás volt ezen a napon. Megadja ezt úgy is, ha valaki nem is vallásos vagy nem is foglalkozik ezzel. Nekem/nekünk fontos volt kérni az áldását erre a kapcsolatra és ezt meg is tettük egy spirituális esküvő keretében az egyik kedvenc helyemen Csíksomlyón. Egy barátnőm csatornázta a Teremtőt (Isten és Istennőt), Jézust és Mária Magdolnát. Ő tartott nekünk egy kis kb. negyedórás szertartást a Salvator kápolna előtt a búcsú után. Rengeteg ember volt körülöttünk, de egyáltalán nem zavartuk egymást. Életem egyik legszebb napja volt. A spirituális esküvőnk 2 hónappal a polgári előtt volt és ezért akkor nem volt már templomi sem. Számomra mindegy, hogy a Teremtő éppen milyen formában adja áldását, kinn a mezőn vagy épp valamilyen vallás vagy nem vallás keretében. Sokan a környezetemben nem értették ezt a lépésemet, hogy ha másnak van templomi, akkor is, ha különben sosem megy misébe, akkor én, aki mindig mentem régen miért nem akarok. Talán mert tudatosan átgondoltam, hogy engem melyik forma fejez ki a legjobban, hogy mi áll a legközelebb hozzám és nem akartam magam abba kényszeríteni, ami már nem én vagyok, amin már rég túlnőttem. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a templomi nem jó vagy rossz, hanem csak nekem olyan mintha be akarnának szorítani egy dobozba, holott én már felfedeztem, hogy a világ sokkal tágabb és nekem nem ez a doboz tetszik, hanem egy másikon jobban érzem magam. Tudom, ezt épp azok nem értik, akik a templomit erőltetnék. És ha már így nem értjük egymást, marad az elfogadás. Engem így én meg őket úgy. És marad a bizalom, hogy mindegyikünk tudja, hogy neki mi a jó. Számomra Isten az Egy, mindent átölel, ő lüktet az ereinkben, ő lakik a szívünkben, bárhogy nevezzük is. Így szerintem mindenki szíve vágyának megfelelő formáját válassza.