2017. október 24., kedd

Generációs oldás


Sok féle fajtája van a generációs oldásnak is, pl. el lehet menni kineziológushoz, családállításra, life coach-hoz, pszichológushoz vagy egyéb helyre. Nekem egy kedvenc módszerem az üres szék technika, ami egy Gestalt-módszer. Már régóta használom, és hihetetlenül jól működik. A folyamatban levő testi és lelki tisztulásom során minden, de tényleg minden negatív előjött életemben, amit még nem oldottam meg. Igazán porrá zúzva éreztem magam, ahonnan már csak újra rendeződni és felállni lehet. Az egyik feladatom a generációs minták oldása, hogy azt már ne adjam tovább leendő gyermeke(i)mnek. Már-már feladtam, és így sincs garancia rá, hogy a berögződött minták valóban el is tűnnek, mivel folyamatos tudatosságra van szükség. Ugyanis a mindennapokban sokszor belesüllyedünk egy-egy berögzött, megszokott, régi mintába és nagyon tudatosnak kell lenni ahhoz, hogy ezt észre vegyük és változtassunk rajta, főleg az elején.
Image result for chair oppositeVan mit oldani a családi dolgokon, de szerintem mindenkinek van. Összeszedtem a családfámat vagy 200 évre visszamenőleg, amit tudtam. Írtam, pontosabban írok magamnak egy könyvet, ahol mindenkiről beleteszek egy fényképet és egy rövid leírást, életrajzot. Ezzel tulajdonképpen már elkezdtem felgöngyölíteni a családtörténetet. Hála a mamámnak, aki számára nem létezett tabu, és így nagyon sok mindent elmesélt, eléggé sokat tudok a családtagjaimról. Így tudatosultak a dolgaim, de még nem tudtam oldani eleget a helyzeten. Volt, hogy kiírtam magamból minden fájdalmam, problémám, de ez sem volt elég. Végül alkalmaztam ezt a módszert is. Élő személyekkel nehezebb, mert újra és újra konfrontálódni kell velük, ami egyben egy lehetőség is, hogy megtudjuk, hol tartunk ebben a témában. Mivel, tulajdonságokat, hitrendszereket, berögzött mintákat kell átírni, nem megy olyan gyorsan. Túlvagyok néhány újjászületés tréningen is, az sem volt elég. Igazából mindegyik módszer jó és mindegyik old is – valamennyit, amennyit épp el tudunk engedni, vagy be tudunk fogadni. De megváltani saját magunknak kell minket és ez egy (hosszabb) folyamat. Ahogy édesapám mondta senki sem tökéletes. Van, amit itt és most, ebben az életben kell megoldanunk, és van, amit tovább viszünk. Folyamatosan úton vagyunk. A család végül is egy szerepkör. Van, valami mélyebb, esszenciálisabb, ami összeköti a lelkeket, ami által felismerjük valódi énünket, de a családban szerepet (is) játszunk (apa, anya, gyerek, stb.). Segít fejlődni, tükröt tartani, kinek mire van szüksége, mit jött megtapasztalni. Mivel mi választjuk a családunkat, ezért pont az a jó számunkra, akkor abban a pillanatban. A földi élet során ugyanis nem lehet megmondani, hogy mennyire sikerül életfeladatunkat, célunkat megvalósítani, elcsúszunk-e az eredeti tervtől vagy nem. Akkor annak megfelelően kell cselekedni (újra tervezés). El tudom-e fogadni a helyzetet, amiben vagyok, mi lenne a legjobb most? Sokszor nehéz kérdések. De egy biztos: önismeretet ad és fejlődési lehetőséget, felismeréseket.
Az oldás a halott családtagjaimmal könnyebb volt a számomra, mert ők általában már másképp tekintenek előző életükre – bár lehet nem mindegy, milyen a személyisége, vagy hogy itt ragadt lélek-e, stb. A történetek által, még ha nem is ismertem elhunyt családtagomat, de hatással van rám. Persze védelmet kérve a folyamathoz először is elmondtam mindegyiknek külön-külön, sorban aszerint, hogy melyikük jelentkezett be, hogy mik azok a dolgok, amik bántottak, amiktől félek, vagy amit társítok hozzájuk, amik valamiben akadályoznak, hogy jobban haladjak utamon és az legyek, aki vagyok (pl. megfelelés, maximalizmus, keménység, stb.) Utána pedig átültem és a szellememet kérve közvetítőnek (így biztonságosabban éreztem magam) meghallgattam az ő verziójukat is. Szinte mindenkinél szakadtak fel blokkok, és végig sírtam az egészet, megértve akkori helyzetüket, szeretetüket, jelenlegi üzenetüket, ami által át tudtam formálni a róluk alkotott képet elfogadóvá és szeretetteljessé. Számomra hatalmas oldás volt. Most ennek van itt az ideje, de ez is csak egy lépés. Lehet, ettől nem leszek bátrabb még, vagy nem hagy alább a megfelelési vágyam, de másképp tekintek rájuk, sok mindent megértettem, és így béke van a szívemben velük kapcsolatban. Tudom, hogy lehet másképp is. Ha ugyanazoknak a családi követelményeknek (ami nem volt tudatos) felelnék meg, akkor nem lenne változás. Mindig minden generáció ugyanazokat a köröket futná. De így lehetőség van rá, hogy ami tetszik, azt megtartom és tovább viszem, és ami nem, azon változtatok, elengedem, újat próbálok ki.

2017. október 5., csütörtök

Mária Magdolna zarándokhelyek Franciországban



Provence

Saintes Maries de la Mer

Mária Magdolna a legenda szerint itt szállt partra többedmagával egy evező nélküli csónakkal érkezve Palesztinából. Meglevő hajóskönyvek szerint pedig 72-en jöttek egy hajón Izraelből vagy Egyiptomból, mivel sok kereskedőhajó közlekedett a Földközi-tenger különböző kikötőiből a másikba, így Izraelből és Egyiptomból is gyakran mentek hajók Marseille-be.
Egyes elmondások szerint Magdolnával utazott a lánya, más elmondások szerint Magdolna várandós volt és megint más elképzelés pedig egyáltalán nem említ gyerekeket. Van, aki Jézust is említi, de ezzel kapcsolatban is több verzió létezik: van, aki szerint élve érkezett, van, aki szerint csak a testét hozták magukkal, és van, aki szerint ikrek voltak: az egyik meghalt, a másik Magdolnával jött.
Ezen kívül Magdolnával utazott még a két testvére Márta és Lázár, Mária Jakobé és Mária Szalomé, Maximin, Arimathiai József, Mária és Sára. Sára, van aki szerint egy egyiptomi szolgáló volt, akinek Magdolnáék kiterítettek egy palástot, hogy át tudjon jönni a tengeren a hajóhoz, mások szerint pedig egy helyi druida úrnő vagy papnő, aki kiterített a tengerre egy palástot, hogy Magdolnáék át tudjanak jönni a tengeren Saintes Maries de la Mer-be. Megint mások szerint Sára volt Magdaléna lánya. (jobbra)  
Saintes Maries de la Mer akkoriban egy kis halászfalu volt és Magdolnáék innen szóródtak szét különböző helyekre tanítani és gyógyítani. A kis faluban csupán Mária Jakobé és Mária Szalomé maradt.  (balra a Magdolna kép alatt)
 

Lázár Marseille-be ment, a kereszténység első püspöke lett, de a rómaiak elkapták és lefejezték. Ereklyéi a Szt. Viktor apátságban találhatóak meg. (jobbra)

Márta Tarasconba ment, ott a legenda szerint megszelídített egy Tarascon nevű szörnyet, aki embereket evett. Innen a város elnevezése. Itt őrzik Márta ereklyéit. (balra)
 
Maximin Magdolna közeli barátja volt és sok mindenben segítette őt a franciák szerint. Ő Aix en Provance-ba (jobbra) ment, illetve róla nevezték el St. Maximin városát.


Languedoc

Magdaléna pedig elment Rennes la Chateau-ba, illetve környékére. Ezt festmények igazolják, illetve Sauniere története, és különös felfedezése, ami miatt a végén kizárták az egyházból. Erről bővebben a Szent vér, Szent Grál c. könyvben lehet olvasni.
A szomszéd falu is érdekes, mivel ott van Ízisz köve: Rennes-les-Bains.

Provence
Magdolna utolsó éveit St. Maximin la St. Baume –ban töltötte egy barlangban. A barlang egy jégkorszakot is túlélt szent és ősi erdőben van, ahol jelenleg több mint 500 éves fák is élnek. Az erdő annak idején druida erdő volt, emlékét egy druida oltár őrzi. Azért is választotta ezt a részt, mert jó rejtekhely volt és el kellett bújnia az üldözői elől. Élete végén, amikor érezte, hogy meg fog halni üzent Maximinnak, és így félúton találkoztak St.-Maximin határán, ahol most egy emlékoszlop áll Magdolna emlékére. Ott halt meg. Ereklyéi St.Maximin la St. Baume templomában találhatóak (lenn). A St. Baume-i barlangban kis templomot hoztak létre, amelyt a domonkos rendi szerzetesek felügyelnek (balra és jobbra).

 
 
Avignon: a pápai palotához tartozó templomban Márta és Magdolna szobor is van rögtön a bejáratnál (balra).
Sok Provence-i templomban van Magdolnáról kép, szobor, vagy falfelirat, pl. Marseille-ben is (jobbra). 

Burgundia

Vézelay: kb. 15 km-re van Avallontól. A bencés apátság alapította, hogy itt őrizzék a Provence-ból átmenekített ereklyéket 864-ben. Mária Magdolna bazilika található itt.   
A 13. században viszont megtalálták Magdolna ereklyéit St. Maximinben, és így végül Vézelay a háttérbe szorult.  St. Maximin-ban végül csak a koponyája maradt, a teste pedig Párizsba került, a Mária Magdona templomban őrzik.
 
Párizs: A Mária Magdolna templomban őrzik Magdolna testét (balra). A Szent Kápolnában is őrzik emlékét, de Magdolnáról alkotott kép, szobor a Notre-Dame-ban (jobbra) is van.

 
Franciaországban még nagy az ereklyekultusz, ami igencsak meglepett. Az ereklyékkel különösebben nem tudtam mit kezdeni, de az nagyon jól esett, hogy délen nagyfokú Mária Magdolna tisztelet van mindenfelé. Mivel kitörölni a nép emlékezetéből nem tudták, így hát ráépült a vallás, és legendák születtek vele kapcsolatban. A dél-franciák nagyon vallásosak és nem hisznek abban, hogy Magdolna Jézus felesége lenne, vagy gyerekei lennének, de azt azért ők is úgy gondolják, hogy Magdolna és Jézus között nagyon szoros kapcsolat volt.
A franciák nagyon szeretik és tisztelik Mária Magdolnát, és képesek a fél tonnás ereklyetartót a benne levő koponyával minden évben július 22.-én felvonuláson körbe cipelni. De ugyanez történik Mária Jakobé és Mária Szalomé, illetve Sára szobrával is St. Maries de la Mer-ben. Szerencsére fontos nekik Mária Magdolna, és igyekeznek megőrizni emlékét. 

Meditációmban azt az üzenetet kaptam, hogy nagyon fontos volt a vérvonal továbbörökítése. Viszonylag kevesen kezdték el, aztán kezdett bővülni a kör, és óriási hit és erőfeszítésbe került ezt fenntartani, de hogy most erre már nincs szükség. Köszöni mindenkinek, aki részt vett benne ilyen-olyan formában, és most elengedheti, megkönnyebbülhet, mert vége van. Talán azért is tárulnak fel a titkok és tudhatunk meg annyi mindent róla. Eszembe is jutott egy jó pár évvel ezelőtti Krizantén üzenet, amely szerint a fizikai vérvonal már nem fontos, mert nagyon felhígult az évek során, és áttevődött szellemi síkra, ahol mindenki kapcsolódhat hozzá, akinek dolga van vele, aki szeretne. Erre kaptam tulajdonképpen megerősítést. 
A másik üzenet az idősíkok (a múlt és a jelen) összekapcsolása volt.